Kolozsvar, Erdely tortenelmi fovarosa, mara Romania egyik legfontosabb gazdasagi es kulturalis kozpontjava valt. Az orszag nyugatibb kozponti reszeben a fontosabb nemzeti es nemzetkozi uthalozatok keresztezodesenel talalhato. Az orszag negyedik varosakent roman neven (Cluj-Napoca) Kolozsvar ket nevet fed, az egyik a Napoca az osi dak eroditmenybol szarmazik mig a Cluj a latin "clusum"-bol. A latin szo zartat jelent, ugyanis a varost volgy ovezi. A nemet neven Klausenburg, fontos szasz es magyar kulturalis-politikai kozpontnak szamitott. A Szamos folyo menti varos 180 negyzet kilometeren terul el, es 320.000 ezeres lakossaga egy tovabbi szazezres diaksaggal folyamatosan szamosabb. Kolozsvart a paleolitikum ota lakjak. A romai foglalast kovetoen egy dak eroditmeny helyere castrumot epitenek Kr. u 106 korul. Kr. u 124-re Kolozsvart municipiumma emelik "Municipium Aelium Hadrianum Napocense" nevvel utobb Dacia Porolissuma fovarosava valik. A folyamatos vandorlo, betoro torzsek nyomasara Aurelianus csaszar kivonja a romai hadsereget es kozigazgatast 271-275 kozott. Ezeket kovettek a kereskedok es a felsobb osztalyok de a foldmuvelessel foglalkozo nepesseg hatramaradt. A romai visszavonulas utan nyolc evszazaddal Daciat lerohanjak a vizigotok, hunok, gepidak, szlavok, avarok. A XI szazadtol megalakulnak az elso roman politikai es kozigazgatasi egysegek a dak regioban. A magyar torzsek betornek a X. szazadban es legyozik az itteni knezatusokat. Kolozsvar 1316-ban megkapja a "civitas" cimet, azaz varossa emelik. A kovetkezo evszazadokat az Oszman birodalom terjeszkedese valamint a balkan teruletek torok uralomma esese jellemzi. A magyar birodalom pasalik lesz, es Erdely onrendelkezove valik 1541- ben elismerven az otoman szuzeranitast.

A modernitas elso jelei Kolozsvaron Heltai Gaspar nyomdajanak beindulasaval kezdodnek a XVI majd XVII szazadokban. Ekkor kezdodik meg a varos terjeszkedese a varfalon kivul, az utcakat lekovezik es beindul a postai szolgalat. Viszontagsagos korszak kovetkezett, Erdelyt tobbszorosen hozzacsatstema Transilvaniei medievaleoljak az Osztrak-Magyar Monarchiahoz, majd Magyarorszaghoz az 1867-es kiegyezes utan.

A Monarchia osszeomlasa kovetkezteben felszabadulhatnak a szabadsagharcukat vivo kisnemzetek. Erdelyben 1918 December 1-en osszehivjak a Nemzeti Gyulest amely soran megszavaztak Erdely es a Bansag egyesuleset a Roman Orszagokkal. A masodik vilaghaboru idejen a becsi dontes (Augusztus 30, 1940) kovetkezteben Olaszorszag es Nemetorszag visszaadja Eszak-Erdelyt Magyarorszagnak beleerteve Kolozsvart is, ekkor a lakossag tulnyomotobbsege mar roman etnikumu. A becsi dontes kovetkezteben Erdely elvesztett 43492 negyzetkilometert (2.660.000). A parizsi beke ot evre ra visszajuttatja Erdelyt Romanianak.

A varos lakossaga hatvanyozottan megno az eroltett kommunista iparositas nyoman. Az 1948-ban meg 121.753 lakos 1988-ra elerte a 314.495 -ot. Negyvenot ev kommunizmus utan es szamos artatlan emberi elet elvesztesevel Romania ratert a demokracia utjara. A 89'-es forradalom idejen a donto December 21-ken huszonhetet lonek le a rendszer elleni tiltakozasukert. Ma Kolozsvar Erdely egyik legfontosabb varosa, maga is turisztikai celpont valamint kiindulopont az erdelyt latogatok szamara.